Az épületüzemeltetés régóta küszködik a munkaerőhiánnyal – nincs elég szakember. Az egyre fogyatkozó szakképzett munkaerő mellett sokan a technológiai fejlődés számlájára írják ezt a problémát. Ezek az érvelések viszont nem veszik figyelembe, hogy az egyes fejlesztések nem feltétlen akadályozzák, hanem segíthetik is a szektort a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban.

Az pedig egyértelművé válik, hogy az épületautomatizálás kulcsfontosságú szerepet játszhat a munkaerőhiány enyhítésében

Az épületek egyre bonyolultabb rendszerekkel működnek: gépészet, légtechnika, világítás, energiafelhasználás – minden összehangolást és folyamatos felügyeletet igényel.

A régi típusú üzemeltetési környezetben egy dedikált üzemeltető csapat nap mint nap hibákat kezel, manuálisan szabályozza a rendszereket és küzd azzal, hogy egyszerre több helyen is jelen legyen. A kérdés már nem az, hogy lesz-e ehhez elegendő szakember a jövőben, hanem az, hogyan tud a szakma kevesebb emberrel is hatékonyan működni. Erre a válasz az olyan modern technológiák adaptálásában rejlik, mint amilyen az épületautomatizálási rendszer is.

Az automatika rendszernek hála csak ott történik emberi beavatkozás, ahol valóban szükséges.

A korszerű automatizált rendszerek képesek:

Mindez azt jelenti, hogy a napi szinten végzett manuális beavatkozások száma jelentősen csökkenthető. Az épületautomatizálási rendszer segítségével a hibák nagy része már nem akkor derül ki, amikor problémát okoznak, hanem még azelőtt, hogy azok bekövetkeznének.

A modern épületfelügyeleti rendszerek (building management system – BMS) lehetővé teszik, hogy egyetlen rendszer segítségével az épület (vagy épületek) minden automatikába bekötött berendezését vezéreljék. A távfelügyelet már nem újdonság, hanem a mindennapok része, ami jelentős erőforrás-megtakarítást eredményez.

Nem szükséges nagy létszámú karbantartói csapatot alkalmazni, mert a legtöbb döntést adatelemzés segítségével, az épületfelügyeleti rendszer használatával is meg lehet hozni. A szakember így nem a hibát keresgéli, hanem ellenőrzött adatok alapján célzott beavatkozásokat végez.

Az automatizálás nem váltja ki a szakembereket, de átalakítja szerepüket az épület üzemeltetésében. Az üzemeltetők feladata egyre kevésbé a kapcsolók és a helyszín ellenőrzése, sokkal inkább a rendszerek monitorozása, elemzése és finomhangolása lesz.

Ez a változás egyben lehetőséget teremt arra, hogy az üzemeltetés vonzóbbá váljon a fiatalabb generációk számára.

Az épületautomatizálás nem csupán az irodák, üzemek és egyéb épületek kényelmi vagy energiahatékonysági szempontjai miatt hasznos. Az automatika rendszer stratégiai válasz a munkaerőhiányra, és elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő épületei biztonságosan, gazdaságosan és fenntarthatóan működjenek.

Azok a cégek, amelyek automatizálják épületük berendezéseit, stabilabb működést, alacsonyabb kockázatot és nagyobb hatékonyságot érhetnek el – mindezt kisebb humán kapacitással.

A kérdés tehát nem az, hogy valóban megéri-e épületautomatizálásba fektetni. Sokkal inkább az, hogy mennyi ideig tartható fenn az épületek jelenlegi működése megbízható automatika rendszerek nélkül.